Rétvári: a hatalommal való visszaélés legtöbb kárt okozó eseménye volt 2006 ősze 

Balsai István jelentése jól feltárja a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést és az azt megelőző történéseket - mondta a kormány álláspontját ismertető felszólalásában Rétvári Bence államtitkár. A jelentés tartalmazza a döntési hierarchiát és a felelősségi viszonyokat, a rendőri fellépés negatívumait, a többi között az azonosítók hiányát, a viperák használatát, a lovasrohamot, és az áldozatok sorsát is tovább követi. Emlékeztetett arra, hogy a 2006 őszén előzetes letartóztatásba helyezések 97 százalékban minősültek jogszerűtlennek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentés a semmisségi törvény vizsgálatát is tartalmazza, valamint azt: miként fordulhatott elő, hogy a zavargások idején csupán az utcán sétáló emberek is a fogdában találták magukat. A jelentés tartalmát sorolva említést tett a miniszterelnök felelősségéről is, és kijelentette: aki nem szólt akkor, amikor Révész Máriusz fideszes képviselőt eszméletlenre verték, annak nincs joga kifogást emelni Magyarország jelenlegi helyzetével kapcsolatban. Mint mondta, az állam azóta igyekezett helyt állni, eddig összesen 149 károsultnak több mint 270 millió forintos támogatást fizetett ki kártérítésként. Rétvári Bence a 2006 őszén történteket a joggal és a hatalommal való visszaélés legszervezettebb, legtöbb kárt okozó, a közbizalmat leginkább romboló sorozatnak minősítette.

Fidesz: a jelentés a magyar demokrácia mélypontjával foglalkozik

A fideszes Varga István szerint a Balsai-jelentés a magyar demokrácia mélypontjával foglalkozik. Szerinte az előző kormánynak éppen elég ideje volt arra, hogy 2006-tól a kormányváltásig "eltüntesse azt, amit el kell tüntetni". A képviselő úgy vélte: a vizsgálódáshoz azonban nemcsak ez okozott nehézséget, hanem azok a vádaskodások is, amelyek a bizottság munkáját kísérték. "Ma már világos, hogy a politikai felelősség szinte kizárólag az előző miniszterelnököt terheli". Szerinte egyértelműen kiderült, hogy az Astoriánál lévő lovas roham "kézi vezérléssel" történt, és a TV-székháznál is tudatosan hagyta a rendőrség, "hogy megtörténjen, ami megtörtént". "Tudomásul kell venni, hogy az akkori ügyészség és bíróság sem állt a helyzet magaslatán" - mondta a politikusa, aki szintén az előzetes letartóztatások jogszerűtlenségét bírálta. Szerinte ezzel "cinkos volt az igazságszolgáltatás egy része is".

MSZP: a kormány gumicsontként használja a Balsai-jelentést

Harangozó Tamás szocialista politikus - akit vezérszónoki felszólalása során az elnöklő Latorcai János többször felszólított arra, hogy ne térjen el a tárgytól - azt kifogásolta, hogy bár a jelentés már 2011 márciusában Orbán Viktor miniszterelnök asztalán volt, azt mégis csak akkor vette elő a kormány, amikor elkészült a "brutális megszorításokat tartalmazó" költségvetése. Mint mondta, a parlament pedig akkor vette elő, amikor a helyzet még siralmasabbá vált. Szerinte ennek az az oka, hogy a kormány gumicsontként használja a 2006-os események felelevenítését. A képviselő indokoltnak tartotta a törvényeket áthágó személyek felelősségre vonását, akár randalírozókról, akár rendőrökről van szó, mégis számos bírálattal illette a jelentést. Kifogásolta például azt, hogy Balsai István és csapata nem vette figyelembe a már korábban elkészült dokumentumokat, például a Gönczöl-bizottság megállapításait. Szerinte Balsai István még az objektivitás látszatára sem ad, nem próbálja az egyes dokumentumok közötti ellentmondásokat feltárni, csupán korabeli sajtóhírekből ollóz meghatározott politikai koncepció mentén, és bizonytalan megállapítások és feltételezések mentén von le súlyos büntetőjogi következtetéseket. A jelentésről szólva azt mondta: "szakmai színvonala Schmitt Pál doktori disszertációjával vetekszik, csak ezért nem doktori cím járt, hanem alkotmánybírói szék". Szerinte a dokumentum készítői egy mítoszt kívántak koherens egésszé tenni, és nem vették figyelembe azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a rendőrség tett a randalírozók megfékezésére. Az MSZP megkövet minden civil áldozatot - mondta Harangozó Tamás, aki bocsánatot kért Révész Máriusztól is, de felhívta a figyelmet arra: mind a rendőrség, mint az igazságszolgáltatás az események után megtette az elvárható intézkedéseket. Szerinte eddig egyedül a Fidesz-KDNP nem vállalt felelősséget azért a kettős beszédért, amit 2006 őszén tanúsított.

KDNP: 2006 októberében tudatos provokáció történt

Aki olvasta a Balsai-jelentést, annak világos, hogy 2006 októberében tudatos provokáció történt, és egyértelmű rendőrparancsnoki mulasztás - mondta a KDNP vezérszónoka. Varga László bírálta Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és a TV-székház ostrománál az irányításban részt vevő többi rendőri vezetőt, mert azok - szavai szerint - magukra hagyták a szolgálatot teljesítő rendőröket. A politikus azt kérte, hogy a parlament ne csak elfogadja a Balsai-jelentést, de tegyen olyan javaslatot, hogy ne "ússzák meg" azok a volt rendőrparancsnokok és állami vezetők, akik "akkor azt a szörnyűséget okozták" és tönkretették az 1956-os forradalom 50. évfordulóját.

Frissítés 20:20

Jobbik: voltak elnyomók és voltak felkelők

Gaudi-Nagy Tamás a 2006 őszi események fő üzenetének nevezte, hogy akkor "voltak elnyomók és voltak felkelők". A politikus egyúttal a szocialista Harangozó Tamás beszédére utalva közölte, hogy a képviselő megsértette az áldozatokat és a felszólalással a "magyar szocialista párt végképp magára húzta a politikai hullaság koporsóját". A képviselő kijelentette, hogy a hatalmon lévők 2006 őszén a hatalom megtartása érdekében használták a rendőrséget, a bíróságot és az ügyészséget. A politikus azt mondta, az időszakot annak alapján kell vizsgálni, hogy jóvátételt kapnak-e az áldozatok, megtörténik-e a felelősségre vonás és mentesítik-e a koncepciós eljárások alanyait. Feltette azt a kérdést is, hogy a jelentés miért csak az elkészülte után fél évvel került a parlament elé. A szöveg üzenetének nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, illetve több rendőri vezető "mind bűntársak voltak egy nagyon súlyos, nagyon tömeges és igen kivételes bűncselekmény elkövetésében (...) mégpedig terrorcselekmény elkövetéséről van szó". Véleménye szerint ezeknek a vezetőknek az volt a céljuk, hogy elrettentsék az embereket attól, hogy tiltakozzanak ezen "embertelen, hazug rendszer ellen". Kitért arra, hogy közel 150 ember majdnem 300 millió forint értékű kártérítéshez jutott, de hozzátette, hogy ettől függetlenül vannak még rendezetlen kérdések. Az ügyészségnek szégyellnie kell magát, hogy több tucat feljelentés után sem vádoltak meg egyetlen rendőri vezetőt sem a 2006 őszi események miatt. A képviselő végül közkegyelmet kért a 2002-2010 közötti "tömeges jogsértések áldozatainak és koncepciós eljárások elítéltjeinek illetve (...) Budaházy Györgynek és társainak".

Az LMP nemmel fog szavazni a jelentésre

Az LMP véleménye szerint a Balsai-jelentés egy meglehetősen pongyola munka, ami nem méltó sem a kormányzathoz, sem a parlamenthez, a frakció pedig nemmel fog szavazni arra - mondta Schiffer András. A vezérszónok viszont azt is hangsúlyozta, hogy 2006 őszét és az akkor történt jogsértések emlékét nem lehet relativizálni, mert az idő múlása nem adhat alapot arra, hogy az akkor történteket megpróbálják eljelentékteleníteni. Hangsúlyozta, hogy ami akkor történt az egy demokratikus jogállamban nem történhet meg, a kormányzat ugyanis nem használhatja kénye-kedve szerint az erőszakszervezeteket, pártpolitikai célokra a titkosszolgálatokat. A jelentés egyik fájó hiányosságának nevezte, hogy a sorozatos jogsértések, a gyülekezési jog lábbal tiprása nem 2006 őszén, hanem már 2003-ban elkezdődött. Kitért arra is, azért javasolták párttársával, Szabó Tímeával közösen, hogy a 2006 szeptember-októberi történtekkel kapcsolatban alkossanak egy közkegyelmi kérvényt, mert abban az időszakban a kormányzati működés kilépett a jogállami mederből. A képviselő arra viszont felhívta a figyelmet, hogy a szocialisták vezérszónoka, Harangozó Tamás megtette azt, amit párttársai korábban nem, néhány esemény miatt elnézést kért. Ennek kapcsán leszögezte: nincs helye kettős beszédnek, mert aki fenntartja azt és arról szónokol, hogy akkor a csőcseléktől védték meg a békés többséget, az nem demokrata és nincs erkölcsi hitele ahhoz, hogy bármit kinyilatkoztasson. A politikus véleménye szerint az viszont nem teljesen tiszta, hogy miért volt szükség a jelentés elkészítésére, mert az emberi jogi bizottság már készített egy 18-20 oldalas, de "annál magvasabb" anyagot, amelyet Schiffer András alaposabbnak tartott a miniszterelnöki megbízotténál. A jelentést elemezve hangsúlyozta, hogy egy miniszterelnöki megbízott nem veheti át a nyomozóhatóság szerepét, nem minősíthet cselekményeket és nem bírálhatja a bíróságokat. A képviselő úgy látta, hogy a biztosnak le kellett volna vonnia 2006 őszének tanulságait és intézményes biztosítékokat kellett volna adnia arra, hogy soha többé ne fordulhassanak elő hasonló események. Leszögezte, hogy a megbízottnak tényeket kell felderítenie és nem politikai megállapításokat tennie. Összességében hiányosnak tartotta a szöveget az olyan tények felsorolásában, amelyek nem más jelentésekből vannak "összeollózva", hanem a kormányzati apparátusból nyerhetőek ki. Azt is kijelentette, hogy ha az összeállítás terrorcselekményről beszél, akkor legalább a valószínűsítés szintjén rögzítenie kellene a célzatosságot.

Forrás: Parlament Televízió/MTI