Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - közel 150 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit - közölték Brüsszelben. A magyar EU biztos, Andor László egyetértett a döntéssel, amely szerinte méltányos volt. A kormány szerint viszont jogilag vitatható és az Uniós alapszerződések szellemével ellentétes javaslat született. A KDNP felszólítja a kormányt, ne engedjen a zsarolásnak, az MSZP szerint sajnálatos a támogatások felfüggesztése, a Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktornak távoznia kell, az LMP a kormányt hibáztatja, a Jobbik szerint a javaslat Magyarország durva megalázása. Szakértő szerint nem valószínű, hogy ténylegesen felfüggesztik a kohéziós támogatást.

A jövő évtől esedékes kohéziós támogatásokból 495 millió euró befagyasztására tett javaslatot az európai biztosok tanácsa, miután Magyarország 2004 óta egyszer sem teljesítette az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárás folyamán tett ajánlásait - jelentették be a pénzügyi és a regionális ügyekért felelős uniós biztosok Brüsszelben. Ez a jövő évben esedékes 1,714 milliárd eurós támogatás közel harmada, 290-es euróárfolyamon 143,5 milliárd forintos támogatásmegvonást jelent.

Andor László EU-biztos egyetért az Európai Bizottság (EB) döntésével. Andor méltányosnak nevezte az uniós testület javaslatát. Az uniós biztos egy budapesti nyugdíjkonferenciát megelőzően újságíróknak elmondta, hogy az EB-ben a kohéziós pénzek felfüggesztéséről konszenzusos döntés született. Az EU-biztos kiszámíthatónak nevezte a szerdai döntés tartalmát. Beszámolt arról is: azért maradt távol az EB-ülésről, mert a szerdai, budapesti nyugdíj-konferencia időpontját már jóval korábban fixálták, állásfoglalását pedig írásban juttatta el a bizottsághoz. Az álláspontját firtató kérdésre azt válaszolta, akkor ismerteti az abban foglaltakat, ha mások is nyilvánosságra hozzák saját állásfoglalásukat.

A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint Andor László magyar EU-biztosnak le kell vonnia a szükséges konzekvenciákat amiatt, hogy távol maradt attól a szerdai európai bizottsági üléstől, amelyen a testület javaslatot tett Magyarországnak szánt kohéziós pénzek folyósításának felfüggesztésére. Kósa Lajos úgy vélte, Andor László méltatlan lett a tisztségére. A fideszes politikus szerint a magyar uniós biztosnak viselnie kell e rossz döntésének összes következményét. A Fidesz ügyvezető alelnöke az Európai Bizottság zárolási javaslatáról szólva azt mondta, az Európai Unió egy olyan kormányt és országot büntet, amely mindent megtesz azért, hogy három százalék alatt tartsa a költségvetési hiányát és csökkentse államadósságát.

A kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata megalapozatlan, méltánytalan, jogi szempontból vitatható és ellentétes az alapszerződések szellemével - reagált Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő közös közleményében. A magyar kormány álláspontja szerint azonban – olvasható a közleményben - a tények azt bizonyítják, hogy a kabinet gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, hiszen "a tavalyi évi gazdasági növekedésünk meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét, miközben folyamatosan csökkentjük a múlt örökségeként itt maradt államadósságot".

Szijjártó Péter és Giró-Szász András azt írta: a kormány megalapozatlannak és méltánytalannak tartja a Magyarországnak szánt kohéziós kötelezettségvállalások 2013-tól történő részleges felfüggesztésére tett európai bizottsági javaslatot. Álláspontjuk szerint érthetetlen, hogy a bizottság "miért hagyta figyelmen kívül a tényeket", így azt, hogy Magyarország költségvetési hiánya - az Európai Unióhoz való csatlakozása óta először - 3 százalék alatt volt 2011-ben, és 3 százalék alatt lesz az idén is, amellyel az ország a nyolcadik legalacsonyabb hiányt tudhatja magáénak az unióban.

Hozzáteszik, hogy mivel az Európai Bizottság a 2013-as költségvetési hiányt 3,25 százalékra becsülte, a kormány újabb intézkedéseket hozott, amelyek 0,4 százalékkal csökkentik a jövő évre várt deficitet, így az szintén 3 százalék alatt marad. Ezen döntésekről Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, José Manuel Barrosót - jegyzik meg, úgy összegezve, hogy a kormány minden, a vonatkozó EU-s elvárások és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges döntést meghozott, s természetesen továbbra is kész a folyamatos konzultációra az Európai Unió intézményeivel.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) felszólítja a kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak és minden lehetséges eszközét vesse be az országot ért hátrányos döntések hatásainak mérséklése érdekében - kommentálta a kisebbik kormánypárt az Európai Bizottság döntését. A KDNP szerint az Európai Bizottság döntésén keresztül a megadóztatott bankok és a multinacionális cégek arra akarják kényszeríteni a magyar kormányt, hogy minden terhet a nyugdíjasokra és a munkavállalókra hárítson. Ez erkölcsileg és gazdaságilag elfogadhatatlan - szögezték le közleményükben.

Az MSZP szerint sajnálatos a támogatások felfüggesztése. Kovács László, az ellenzéki párt alelnöke, volt adóügyi uniós biztos szerint a döntés részben az európai adósságválság miatti szigorral magyarázható. Véleménye szerint a javaslat összefüggésben áll azzal is, hogy a magyar kormány Európában egyedüliként "gazdasági szabadságharcot" folytat.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a rendszerváltás óta miniszterelnök még nem okozott akkora kárt az országnak, mint Orbán Viktor, ezért a kormányfőnek le kell vonnia a konzekvenciákat és távoznia kell.

Az LMP szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata egyértelműen a magyar kormány hibája miatt született meg. Jávor Benedek, az ellenzéki párt frakcióvezetője kijelentette, hogy túlzottnak tartanák az Európai Bizottság által ajánlott intézkedések alkalmazását és bíznak abban, hogy az európai gazdasági és pénzügyminiszterek márciusi tanácskozásán nem kap támogatást a bizottsági javaslat, illetve később már a kormány is elő tud állni egy olyan hiteles programmal, amellyel meg lehet előzni annak életbe lépését.

A Jobbik elnöke szerint az Európai Bizottság döntése a kohéziós támogatások felfüggesztésének lehetőségéről Magyarország nagyon súlyos és durva megalázása. Vona Gábor közölte azt is: szerinte ötpárti egyeztetésre lenne szükség az ország uniós tagságáról.

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint nem valószínű, hogy az Európai Bizottság javaslatának megfelelően ténylegesen felfüggesztik a Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását. A szakértő az MTI-nek úgy nyilatkozott, eddig még nem fordult elő, hogy egy tagállamtól valóban megvonták volna ezt a támogatást, bár az "általános", hogy a bizottság kilátásba helyezi ezt a szankciót. A támogatás felfüggesztését azonban az EU pénzügyminiszteri tanácsának egyhangúan meg kellene szavaznia, ez pedig azért valószínűtlen, mert más tagállamok is vannak Magyarországhoz hasonló helyzetben, és attól tarthatnak, hogy a szankció alkalmazása precedenst teremthetne, "elindulhat egy lavina" - mutatott rá.

Forrás: Parlament Tv/MTI